Kezdőlap
Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv
Támogatható tevékenységek köre

Jelen pályázati konstrukció esetében az alábbi támogatható tevékenységekre lehet pályázni:

  • Előzetes árvízi kockázatbecslés valamennyi vízgyűjtőkerületben vagy a nemzetközi vízgyűjtőkerületnek a tagország területére eső részén, azon területek meghatározása céljából, amelyekre vonatkozóan jelentős árvízkockázat áll fenn, illetve jövőbeni előfordulása okkal valószínűsíthető;
  • múltbeli jelentős árvizek és következményeik, az emberek életére, a környezetre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak megbecslése;
  • klímaváltozás várható hatásainak számbavétele, mértékadó árvízi előírások felülvizsgálata;
  • jövőbeli területhasználati trendek, kárpotenciál változás becslése;
  • jövőbeli jelentős árvizek és az emberek életére, a gazdasági tevékenységre és a környezetre nézve előrelátható jelentős káros következményeik elemzése, potenciális árterek kijelölése, különös tekintettel a klímaváltozás és várható területfejlesztés hatásaira (a lakott és a gazdasági tevékenységre szolgáló területek elhelyezkedésére), továbbá a domborzatra, a vízfolyások elhelyezkedésére, valamint azok általános hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságaira, az árvizek természetes visszatartására alkalmas területhasználatokra, közöttük a nyílt árterekre, vizes élőhelyekre, erdőkre;
  • következtetések levonása, az előzetes árvízi kockázati becslés szöveges-, ábra-, táblázat- és térkép-mellékleteinek (vízgyűjtők, részvízgyűjtők határai, a domborzat, vízhálózat, területhasználat, potenciális árterek) kidolgozása;
  • az előzetes árvízi kockázati becslés készítésével kapcsolatos nyilvánossági és együttműködési (nemzetközi, tárcaközi, interszektorális, regionális) programok.
  • Kockázatok elemzése árvízi veszély- és kockázati térképek készítésével;
  • módszertan kidolgozása;
  • veszélytérképek készítése:
    • digitális térkép, digitális terepmodell előállítása/beszerzése, védelmi létesítmények, lokalizációs vonalak, mélyvonulatok, csatornák kiegészítő felmérése;
    • hidrológiai, hidraulikai adatbeszerzés és feldolgozás;
    • árvízvédelmi létesítmények tönkremeneteli valószínűségének vizsgálata;
    • lefolyás-elöntés hidrológiai- és hidrodinamikai (1D-2D) modellezése;
    • árvízi veszélytérképek előállítása ábrázolva a kialakulható elöntés határait, az elöntési mélységeket, szükség esetén az áramlási sebességet vagy az árvíz intenzitását (mélység * sebesség);
    • alacsony valószínűségű (1000 éves, vagy ritkább visszatérési idejű) árvizek vagy szélsőséges események (pl. gátszakadás) esetén elönthető területekre;
    • közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idő ≥100 év) esetén elönthető területekre;
    • árvízi veszélytérkép készítésével kapcsolatos nyilvánossági és együttműködési (nemzetközi, tárcaközi, interszektorális, regionális) programok;
    • árvízi kockázati térképek:
    • érintett lakosság, sérülékenység felmérése;
    • területhasználatok meghatározása, sérülékenység, kárfüggvények;
    • potenciális szennyezőforrások, védett területek;
    • kulturális és történelmi örökségek;
    • egyéb információk, pl. sárfolyások, törmelék-áradások, földcsuszamlás által veszélyeztetett területek;
    • kockázatviselőkre vonatkozó GIS rétegek egyesítése a veszélytérképpel, modellezés;
    • árvízi kockázati térkép készítésével kapcsolatos nyilvánossági és együttműködési (nemzetközi, tárcaközi, interszektorális, regionális) programok;
    • árvízi kockázati térképek előállítása.
    • Árvízi kockázatkezelési tervek készítése;
    • árvízi kockázatkezelési célkitűzések megállapítása az előzetes árvízi kockázati becslésből és az árvízi veszély- és kockázati térképekből levonható következtetések alapján;
    • célkitűzések elérését célzó megelőző intézkedések meghatározása:
    • területhasználat és víz visszatartás szabályozás a vízgyűjtőn;
    • árvízi korai riasztás és előrejelzés fejlesztés (monitoring, modellezés, közzététel);
    • területhasználat szabályozás (építési korlátozás) a potenciális ártéren (kárpotenciál csökk.);
    • célkitűzések elérését célzó védelmi intézkedések meghatározása:
    • közcélú védelmi létesítmények (gátak, falak, mobil falak, árapasztó csatornák és tározók);
    • egyedi, vagy nem megfelelően védhető létesítmények árvízállóvá tétele;
    • védekezési felkészültséget javító intézkedések:
    • technológiafejlesztés;
    • lokalizáció, kimenekítés feltételrendszerének fejlesztése;
    • az árvízi tudatosság és felkészültség emelésével kapcsolatos információk, felkészítő anyagok (elektronikus, web-alapú, valamint papír alapú) megtervezésével és közzétételével kapcsolatos tevékenységek;
    • költség-haszon-, és többszempontú elemzés;
    • számítógépes döntéstámogatási rendszer létrehozása;
    • a kockázatkezelési tervek készítésével kapcsolatos nyilvánossági és együttműködési (nemzetközi, tárcaközi, interszektorális, regionális) programok.
  • Az ország árvízvédelmi rendszerének fejlesztését, az egyes beruházási projektek, valamint az elkészült létesítmények összehangolt üzemelését megalapozó tervek készítése. A VTT keretében döntéselőkészítő tanulmányok készítése, az árvízvédelmi monitoring tervezése, valamint az árvízvédelmi rendszer üzemirányításának megtervezése.
  • A projekthez kapcsolódó közbeszerzési tevékenység;
  • Projektmenedzsment és műszaki-pénzügyi ellenőrzés a megvalósítás során. Ha nincs a kedvezményezettnek a menedzsment feladatokra kellő szakmai tapasztalattal, végzettséggel rendelkező szakembere, akkor megfelelő szakmai színvonal biztosítása érdekében a Kbt. alkalmazásával szakértői szolgáltatást is igénybe lehet venni a projekt menedzsment feladatok ellátásához a projekt menedzsment költségkeret terhére;
  • Könyvvizsgálat;
  • Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok;
  • Projekt-előkésztés (utólagos elszámolással).